Miért akarunk minden munkakört 8 órában megoldani?
A rejtett munkavállalói tartalék azok, akiket a legtöbb szervezet figyelmen kívül hagy. Szülök, akik iskolaidőben bevethetők, mert előtte- utána a jövő generációját neveli. Nyugdíjasok, akik még aktívak, tapasztalattal rendelkeznek, de már nem akarnak teljes munkaidőben dolgozni, ellenben szívesen tartoznának közösséghez. Diákok, akik nappal iskolába járnak, de este vagy akár éjjel vállalnának műszakot. Lehet kevesebb, mint heti 40 órában, de rugalmas hozzáállással.
Beszéljenek az adatok
Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya mindössze 4,9%, miközben az EU-átlag közel 18,7%. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkaerőpiac még mindig erősen a teljes munkaidős foglalkoztatásra épül.1
A KSH definíciója szerinti potenciális munkaerő-tartalékot 4 csoport adja.
- Inaktív, szeretne dolgozni, de nem keresett munkát
- Inaktív, keres munkát, de nem tud munkába állni 2 héten belül
- Munkanélküliek
- Alulfoglalkoztatottak
A Kavosz oldalán olvasható 2026. januári cikk szerint 2025 III. negyedévében 315,3 ezer fő alkotta a potenciális munkaerő-tartalékot. Ez 3,4 ezer fővel több, mint az előző negyedévben.2
Közülük sokan dolgoznának, de nem a hagyományos napi 8 órás keretek között. Diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és időben korlátozott munkavállalók ezrei maradnak kívül a foglalkoztatáson, miközben a szervezetek gyakran továbbra is „egy ember, egy állás, teljes munkaidő” logikában gondolkodnak.
Rugalmasság mint versenyelőny a munkaerőpiacon
Képzeljünk el egy gyártó céget.
Folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd az esti műszakban.
A vezetés kizárólag teljes műszakos dolgozókban gondolkodik.
Később bevezetnek egy napi 4 órás esti műszakot.
Megjelennek azok a jelentkezők, akik nappal tanulnak, másodállásban dolgoznak vagy családi okok miatt csak este érnek rá.
A korábban betölthetetlen műszak néhány hét alatt stabilizálódik.
Nem azért, mert több lett a munkavállaló, hanem mert a munkaszervezés alkalmazkodott a rendelkezésre álló munkaerőhöz.
Nézzük ugyanezt a gondolatmenetet a kereskedelemben, a csúcsidőszak lefedésére.
Egy üzletnek valójában nem napi 8 órában van szüksége plusz emberre.
A legnagyobb terhelés reggel 7-10 és délután 16-19 óra között jelentkezik.
Ahelyett, hogy egyetlen teljes munkaidős munkatársat keresnének, két részmunkaidős dolgozóval fedik le a csúcsidőszakot.
Az egyik nyugdíjas, a másik egyetemista.
A vevőkiszolgálás javul, miközben a bérköltség sem nő jelentősen.
A részmunkaidőn túl – hogyan aktiválható a rejtett munkaerő-tartalék?
A rugalmasság ma már nemcsak szervezési kérdés, hanem technológiai lehetőség is.
Egyre több digitális platform segíti az alkalmi, műszak alapú vagy időszakos foglalkoztatást.
Ilyen alkalmazás például a giggle. A munkáltatók műszakokat töltenek fel, a munkavállaló pedig appon keresztül tud rájuk jelentkezni.
Előre látható, hogy mikor és mennyi pénzt fog keresni. Az applikációban nyomon követhetőek a kifizetések, a vállalások.
Ideális megoldás lehet betegszabadságok, rendes szabadságok váratlan munkaerőhiányok fedezésére, anélkül, hogy teljes munkaidő alkalmazásra és ahhoz rendelt havi költségvetésre lenne szükség.
Rejtett, de nem láthatatlan
Miközben munkaerőhiányról beszélünk, több százezer ember van Magyarországon, aki bizonyos feltételek mellett dolgozna.
A kérdés nem mindig az, hogy találunk-e embert.
Sokszor inkább az, hogy hajlandóak vagyunk-e újragondolni a munkát.
Mert a rejtett munkaerő-tartalék nem feltétlenül láthatatlan.
Lehet, hogy csak nem a megszokott munkaidőben ér rá.